Ha szeretnénk fűteni, először is ellenőrizzük a termosztát üzemmód kapcsolóját, hogy biztosan fűtés üzemmódban legyen. Ezt követően választhatunk a különböző hőforrás üzemeltetési lehetőségek közül:

- Off: A kikapcsolt állapotot jelöli.
- 1. eszköz: Ebben az üzemmódban kizárólag az első eszközt használjuk fűtésre.
-  2. eszköz: Ebben az üzemmódban kizárólag a második eszközt használjuk fűtésre.
-  Váltó: Ebben a módban először az 1. eszközt használjuk, amíg el nem éri a "vegyes" menüpontban módosítható "1. eszköz váltás határ" értéket. Ezt követően átvált a 2. eszköz használatára. Ez a mód kifejezetten a levegő-víz hőszivattyúk vezérlésére lett kitalálva, hogy típustól és tarifától függően, amikor gazdaságtalanná válik a hőszivattyú használata, átváltson a gázkazánra (lásd lábjegyzet).
- Dual: Alapvetően az 1. eszköz működik, és csak akkor kapcsoljuk be a 2. eszközt, ha a belső hőmérséklet nem éri el a kvótát. A "vegyes" beállítások között található "Fűtés, dual hőmérséklet differencia érték" csökkenti a hőfokot. Ha mindkét eszköz bekapcsol, akkor együtt működnek. Ez a megközelítés biztosítja, hogy ha az energia termelés költségeit nem is figyelembe véve, az épület fűtéséhez szükséges teljesítmény nem elegendő, akkor a kívánt hőmérséklet elérése érdekében bekapcsolódik a második eszköz is.
- Saver: Ez a mód a fenti két módszer ötvözete. Figyelembe veszi a belső hőmérsékletet, és ha szükséges, kapcsolja a 2. eszközt, de ha a külső hőmérséklet a határérték alá csökken, akkor kikapcsolja az 1. eszközt.

Ha bármelyik üzemmódban a fűtés bekapcsolásra kerül, először ellenőrizzük a belső hőmérőket. Ha nem találunk legalább egy "élő" hőmérőt, akkor hibajelzéssel kikapcsoljuk a rendszert és a hozzá tartozó összes eszközt, így nincs fűtés.

A külső hőmérő nem kötelező, de ajánlott. Azon zónákban, ahol nincs érvényes hőmérsékleti adat, a vezérlést lekapcsoljuk. A konfigurációtól függően a zónában vagy nem lesz fűtés, vagy túlfűtés is előfordulhat, amíg bármely más működő zónában van fűtési igény.

Ha legalább egy belső hőmérőt találunk, akkor elindul a fűtés és annak kalkulációs logikája. Az összegyűjtött hőmérsékleti adatokból meghatározzuk a legalacsonyabb értéket, amit továbbiakban intemp értéknek nevezünk. Ezután összegyűjtjük a zónák aktuális célhőmérsékletét annak függvényében, hogy normál vagy takarékos üzemmódban van-e állítva a fűtés. Ezek közül kiválasztjuk a legnagyobb értéket, ami az épület célhőmérséklete, a továbbiakban Fsetpoint.

Ahhoz, hogy döntést tudjunk hozni a hőforrások bekapcsolásáról, figyelembe vesszük, hogy van-e az Fsetpoint-nál kisebb érték a "vegyes" alatt található "Hűtés-Fűtés hiszterézis" és a "Power" értékek figyelembe vételével. Az első ellenőrzés során megvizsgáljuk, hogy a belső hőmérséklet (intemp) magasabb-e, mint a célhőmérséklet (Fsetpoint) plusz a hiszterézis. Ha igen, nincs szükség fűtésre, és kikapcsoljuk az összes vonatkozó eszközt a következő ellenőrzési ciklusig.

Ha az előző feltétel nem teljesül, akkor további ellenőrzéseket végzünk, hogy megállapítsuk, szükséges-e a fűtés bekapcsolása az adott zónában, és ezt követően zónánkénti vezérlést alkalmazunk. Zónánkénti vezérlés csak akkor indul, ha az alaprendszer fűtési igényt észlel. Ebben a ciklusban először megvizsgáljuk, hogy hidegebb-e az adott zónában, mint a célhőmérséklet mínusz a hiszterézis. Ha igen, akkor a zóna szelepet nyitjuk. Ha a rendszer on-off kapcsolásúra van állítva, kapcsolást hajtunk végre a zóna minusz kapcsolójára off értékkel, ha van ilyen beállítás.

Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor vizsgáljuk, hogy a zóna hőmérséklete nem magasabb-e, mint a célhőmérséklet plusz hiszterézis. Ha igen, akkor le kell kapcsolni a zónaszelepet. Ezzel egy időben, ha a rendszer on-off kapcsolásúra van állítva, kapcsolást hajtunk végre a zóna plusz kapcsolójára off értékkel.

Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a zóna hőmérséklete a kívánt tartományban van a következő ellenőrzési ciklus végrehajtásáig, és nincs szükség beavatkozásra.

Hűtés működése alapvetően megegyezik a fütésnél bemutatott módszerrel, csak itt a zónákhoz beállított hűtési hőmérsékleteket vesszük figyelembe és a értékelési feltételek is forditottak.

Lábjegyzet:

Például egy 2024-es kedvezményes lakossági tarifa használata esetén egy átlagos hőszivattyúval ez kb. -5 Celsius fok. Egy kW hőenergia előállítása egy kondenzációs gázkazánnal kb. 12 HUF, hőszivattyúval 7 Celsius fok külső hőmérsékletnél 10 HUF, tehát 20% olcsóbb a hőszivattyú. A külső hőmérséklet csökkenése esetén a gázkazán megközelítőleg ugyanúgy 12 HUF/kW áron állítja elő a hőenergiát,  de a hőszivattyúnak folyamatosan romlik a COP értéke, azaz az egy egység elektromos áramból előállított hőenergia mennyisége. Átlagos hőszivattyú +7 Celsius foknál 4.2 - 4.5 COP értékű, azaz 1 kW áramból kicsit több mint 4 kW hőt állít elő, de ez +3 Celsius foknál már csak 2.5 COP, -5 Celsius foknál már csak 1.5 COP, azaz +3 Celsius foknál már 16 HUF, -5 Celsius foknál már 26 HUF egy kW hőenergia előállítása.

---

Ha a rendszer kezelőfelületén a termosztát off állásban van, akkor minden kapcsolót kikapcsolunk, ami az 1 és 2 eszköznél fel van sorolva. Ezt azért fontos figyelembe venni, mert ha ezek közül a kapcsolók közül a Domoticz rendszeren belül máshol hivatkozunk vagy használjuk, akkor azt felülírja a kikapcsolás. Az On prioritás csak az adott virtuális eszközön belül érvényesül.